Gyakorlatilag nincs változás az ideális vagy a tervezett gyerekszámban, a két gyermek feletti átlag ma is jellemzi a magyar társadalmat. A fiatalok szeretnének gyermeket, csak később - foglalta össze a legutóbbi demográfiai felmérések egyik fontos eredményét a Portfolio-nak adott interjújában Spéder Zsolt. A Népességtudományi Kutatóintézet igazgatójával három év után beszélgettünk újra, ezúttal is a friss Demográfiai Portré megjelenése kapcsán. Elárulta: az egyik legmeglepőbb eredmény, hogy emelkedett a 19-20 év körüliek gyermekvállalása, ami egyben a legalacsonyabb végzettségűek termékenységi arányainak növekedéssel járt együtt. Az interjúból kiderül továbbá, hogy miért nem javul látványosan a magyar népesedési helyzet, milyen szerepe van a népesedéspolitikának, miért fontos a munka-család egyensúly, miért kedvezőtlen még mindig a hazai halálozási statisztika, és hogy kivándorló ország-e Magyarország.
Magyarországon családonként 1,5 gyermek születik, pedig a legtöbben 2 vagy több gyermekre vágynak. Ráadásul a mostani arány messze nem elég a népességszám stabilizálásához, ezért az utóbbi évek kormányzati intézkedései számos módon próbálták ösztönözni a gyermekvállalást, és úgy tűnik, a jövőben is kiemelt cél lesz a demográfiai helyzet javítása. De milyen tényezők hatnak a nők gyermekvállalási kedvére? Mi köze van ennek az oktatáshoz, a munkaerőpiaci körülményekhez, a munka és a magánélet egyensúlyához, és az okostechnológia térnyeréséhez? Többek között ezekre a kérdésekre adott választ Spéder Zsolt, a KSH Népességtudományi Kutatóintézet (NKI) igazgatója és Nagy Beáta, a Társadalmi Nem- és Kultúrakutató Központ társigazgatója.
Idehaza a vártnál magasabb infláció csak a forintot mozgatta meg.
Váradi József vezérigazgató beszélt a részletekről.
Mit hozhat Klaus Iohannis államfő lemondása?
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Pár hónapon belül már újabb háború indulhat.
A januári kép egyelőre nagyon csúnya.
A Gránit Alapkezelő vezetőivel beszélgettünk.
Mit látunk a piacokon?
